Ugyan a fenti régi idézet Galileo Galilei tollából származik, de a XXI. században az épületek energiahatékonysági kérdéseire is kifejezetten érvényes. A törvényi szabályozások és a felhasználói igények is ebbe az irányba mutatnak. Az épületszerkezetek hőszigetelésének, nyílászáróinak, fűtési és gépészeti rendszerének összehangolt egészet kell alkotnia ahhoz, hogy az épület energetikai szempontból korszerű lehessen. A megfelelő minőség eléréséhez elengedhetetlen a különböző folyamatok, munkaszakaszok pontos mérőműszeres vizsgálata és dokumentációja. Az épületek használata során szükséges a rendszeres ellenőrzés, karbantartás, hibaelhárítás, régi épületek esetén a felújítás, korszerűsítés jelenthet további feladatot, lehetőséget a szakemberek számára.
A kézi hőkamerák az infrasugarakat látható hőképekké alakítják, melyekkel lehetővé válik a minőségi és mennyiségi hőmérséklet-elemzés elvégzése különböző berendezéseken, vagy épületeken. A hordozható hőkamerák használata számos területen jelentős segítséget kínál. A kamera által láthatóvá válnak az anomáliák és lehetővé válik a pontos hibameghatározás. Roncsolásmentesen vizsgálhatóak a különböző felületek és szerkezeti elemek, így a problémák beazonosíthatóvá válnak, még mielőtt komolyabb zavarok keletkeznének. Sok esetben - az építészeti és az ipari felhasználásban egyaránt - a termográfia elősegíti a folyamatbiztosítást és a minőség javítását, illetve olyan lehetőségeket nyújt, melyek új szolgáltatások ajánlását eredményezhetik.
Kültéri - Beltéri mérés
A kültéri hőkamerás felvételek készítésére alapvetően a téli kora reggeli időszak a legalkalmasabb, mivel a Nap által felmelegített felületek meghamisíthatják a mérést. Az ideális viszonyok a száraz levegő és a szélcsend. Éles kép készítésénél a legmegfelelőbb, ha a bel- és a kültér között a hőmérséklet-különbség 15-20 °C. Fontos, hogy az épület nyílászárói zárva és a teljes fűtési rendszer bekapcsolva legyen. A beltér egyenletesen legyen felfűtve.
A beltéri mérésnél az időjárási feltételek nem, illetve korlátozottan érvényesülnek. Ez alapvetően előny, viszont hátrányként említhető, hogy vannak épületrészek melyeket a beltérből nem láthatunk, valamint a bútorok elhelyezkedése is megnehezítheti a mérést. Beltérben egyszerűen felismerhetők például az ablak alatti hőhidak, a szigetelési hiányosságok. Padlófűtési csövek, vízvezetékek szivárgásakor a hibaforrás könnyen, roncsolásmentesen meghatározható.
Mindezek a minimális feltételei egy jó minőségű hőkép elkészítésének.
Az épületek burkai, a penészképződés
Az épületek határoló falai a külső hőmérsékletet és a belső hőmérsékletet választják el egymástól. Épületeink nem egyféle anyagból és egyféle minőségben épülnek és térbeli elrendezésükből kifolyólag is másképp vezetik a hőt a falakon keresztül. Könnyű belátni, hogy más a hővezető, hősugárzási képessége egy vasbeton áthidalónak, mint egy hőszigetelő képességekkel ellátott falazó téglának. Azt is észre kell vennünk, hogy a szoba egy piciny sarka mekkora külső felülettel érintkezik, így annak a hűtőhatása abban az egy kis sarokban összpontosul.
Nincs hőhíd-mentes épület! Csak a hőhidak nagyságát lehet csökkenteni a kívánt érték alá.
A penészesedés akkor lép fel, ha a falfelület hőmérséklete a harmatpont alá esik. Az épületen belüli levegő mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű nedvességet pára formájában. Ha a levegő relatív hideg falfelülettel érintkezik, a hőmérséklete itt nagymértékben lehűl, a benne lévő vízgőz a felületen lecsapódik. A helységet határoló felületek (falak, padló, mennyezet) hőmérséklete meghatározható a komfortérzet szempontjából. A helyesen alkalmazott és megfelelő anyagú, vastagságú hőszigetelés - az energia megtakarítás mellett - döntően befolyásolja a helységben tartózkodók hőérzetét, egészségét, életminőségét, emellett segíti megóvni az épületet.
Az épület-termográfiai vizsgálatot
- egy előre egyeztetett időpontban,
- a méréshez ideális hőmérsékleti és időjárási körülmények esetén hajtjuk végre.
Fontos:
- a külső és belső hőmérséklet közötti különbség legalább 18-20 Celsius fok legyen (téli időszak)
- kora reggeli időpont az ideális, amikor még nem érvényesül a napsugárzás mérést befolyásoló hatása
- jó látási viszonyok, köd, pára és csapadékmentesség
- szélcsend
Az épület-termográfiai vizsgálat díja 2024-ben jegyzőkönyvvel:
Lakás, családi ház 100 m2-ig: 29.000 Ft, felette 290 Ft x hasznos alapterület (m2)
A felmérés időtartama: 50-60 perc, a mérési jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül elkészítjük.
Épületszerkezetek nedvességének mérése
Dielektromos anyagnedvesség mérő készülékkel lehetővé válik a nedvesség gyors, indikatív és zavartalan lokalizálása, eloszlásának meghatározása. A nedvességmérő műszer különösen alkalmas építőanyagok burkolási érettségének előzetes vizsgálatához is.
A dielektromos mérési eljárás alapján a nedvességmérés abszolút roncsolásmentes, semmilyen elektródát vagy szondát nem kell a mérendő anyagba bevinni. A mérési mélység maximum 40 mm, mely lehetővé teszi a vakolat alatti szerkezet mélyebb vizsgálatát.
A szolgátatás előzetes egyeztetés alapján egyedi díjszabással 2024 januártól rendelhető.
Pára és harmatpont mérés, a penészesedés kockázatának feltárása
Ha valóban penészmentes ingatlanban szeretnénk lakni, akkor sok esetben nem elegendő pusztán szigetelni, vagy nem feltétlenül a szigetelés a megoldás. Ami igazán fontos, az a páratartalom, a hőmérséklet és a harmatpont közötti kapcsolat megértése, és ezek alapján az optimális megoldás megtalálása.
A harmatpont az a hőmérséklet a lakás egy adott pontján, amelynél egy bizonyos páratartalom és hőmérséklet mellett lecsapódik az adott ponton a pára. Márpedig, ha valahol vizes lesz egy felület, ott a penészgombák is megtelepszenek és elszaporodnak.
Harmatpont mérő műszeres méréssel azonnal kimutatható, ha a helyiségben adott hőmérséklet és páratartalom mellett penészesedési folyamat zajlik.
2024-ben induló szolgáltatásunkat egyedi feltételek mellett kínáljuk.
